A képzés célja, hogy a résztvevők önismerete fejlődjön, képesek legyenek a hatékony öngondoskodásra, a jól-létükhöz szükséges alapvető testi-lelki szükségleteik felismerésére és azok betöltésére. Ismerjék fel az öngondoskodás szükségességét, képesek legyenek igényeiket, szükségleteiket önazonos és asszertív módon közvetíteni környezetük felé. Ismerjék meg a kiegyensúlyozott hétköznapokhoz szükséges lelki ellenállóképesség összetevőit, alapvető lélektani sajátosságait. A résztvevők a képzés során saját, gyakorlati akciótervet készítenek saját jól-létük hatékony megteremtése érdekében.

Az időgazdálkodás célja, hogy életünket a lehető legteljesebben megéljük kiszűrve a számunkra káros, nem előrevivő vagy haszontalan időrablókat. Egy átlagos emberélet ma 70 év, azaz kb. 25 000 nap, melyből 1/3 időt alvással töltünk. Marad tehát cca. 17 000 napunk. Ebből vonjuk le az aktuális életkorunk és máris szembesülünk azzal, mennyire véges és kevés a rendelkezésünkre álló időkeret. Hogyan akarod tölteni a hátralevő időt? 

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék saját időhöz való viszonyukat, képesek legyenek a lehető legoptimálisabb idő- és feladatbeosztásra mind önmaguk, mind pedig munkatársaik számára. Személyes, a résztvevők mindennapjaira építő gyakorlatokkal és feladatokkal már a képzés során fejlődik önmenedzselési és időbeosztási készségük. A képzés tekintettel van az eltérő személyes ritmusokra és preferenciákra, így minden résztvevő a saját elakadásaival és fejlesztendő területeivel foglalkozhat, a számára legfontosabb területeken fejlődhet.

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a stressz, mint jelenség mibenlétét, természetét, a stressz okozta negatív hatásokat és azok hatékony kezelési eszközeit, módszereit. Tisztában legyenek a kiégéshez vezető út fázisaival, képesek legyenek felismerni a kiégés jeleit és azokat a maguk szintjén kezelni, adott esetben segítséget kérni. Ismerjenek meg hatékony stresszkezelő technikákat, képesek legyenek kidolgozni saját stresszkezelési tervüket. Ismerjék meg a stresszforrásokat, a stressz okozta tüneteket és azok hatékony kezelési módjait. Ismerjék fel az önismeret fontosságát a hatékony stresszkezelés szempontjából.

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a konfliktusok természetét és fajtáit. Képesek legyenek megkülönböztetni a rendszerszintű konfliktust a személyes konfliktustól. Ismerjék a konfliktusok kialakulásának okait, pszichológiai törvényszerűségeit és hátterét, valamint az egyes konfliktusok jellemző lefolyását, fázisait. Ismerjék meg azokat a hatékony kommunikációs és viselkedésmintákat, amelyek sikerrel alkalmazhatóak az egyes konfliktushelyzetekben. Képesek legyenek az „Én is OK, Te is OK.” szemléletmód kialakítására, ezáltal a megfelelő konfliktuskezelés légkörének megteremtésére.

A reziliencia, vagyis a lelki ellenállóképesség az a képesség, amely segít abban, hogy a nehézségekkel szembenézve rugalmasan és erősen álljunk helyt az élet minden területén. Legyen szó munkahelyi vagy magánéleti szféráról, a reziliencia növelése életünk minden szintjére kihat. Akár a stresszes helyzetekkel, akár a kiégés veszélyével nézel szembe, a megfelelő technikák és módszerek segítségével jelentősen javíthatod a mentális és érzelmi egyensúlyodat.

A tréning során:

• Megismerheted a reziliencia alaptéziseit.
• Elsajátíthatod a fejlesztéshez szükséges lépéseket, eszközöket és technikákat.
• Felismerheted a kiégés korai jeleit magadon és környezeteden.
• Személyes akciótervet dolgozhatsz ki saját lelki ellenállóképességed fejlesztésére és a kiégés megelőzésére.

Mindezt egy támogató és inspiráló környezetben, ahol figyelembe vesszük egyéni szükségleteidet és preferenciáidat, így garantáltan a saját fejlődésedre fókuszálhatsz.

A BIM egy betűszó, melyet háromféleképp értelmezhetünk. A Building Information Model, azaz BIM-modell mindennek az alapja, egy információval feltöltött háromdimenziós modell. A Building Information Modelling rövidítés a leginkább elterjedt értelmezés, ami épületinformációs modellezést jelent. Az Egyesült Államokbeli BIM Szabvány a következő definíciót tartalmazza: „Az épületinformációs modellezés (BIM) egy létesítmény fizikai és funkcionális tulajdonságainak digitális leképezése. A BIM segítségével egy olyan közös, megosztott információforrás jön létre a létesítményről, amely megbízható alapot jelent a döntéshozatalhoz a teljes életciklusban; a legelső koncepció kidolgozásától a bontásig.” Manapság az M betű sokkal inkább a Management szót jelöli, mely leginkább leírja a résztvevők feladatait, a modellezés folyamatát és a BIM-modell felhasználását.

A BIM olyan CAD-alapú tervezésmódszertani folyamatok és irányelvek alkalmazásának összessége, amely lehetővé teszi az építmények létrehozásában és üzemeltetésében érdekelt szereplők (építtetők, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők) számára a valóságnak megfelelő virtuális térben történő együttműködést és információátadást, illetve a releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését. 3D-TŐL a 7D-IG 

A BIM-modell előállításának folyamata sok tekintetben megegyezik a 3D-modell előállításának folyamatával, de kiegészül az elemek megbízható információtartalommal való feltöltésével, klasszifikálásával, meghatározott modellezési módszerek és szabályok együttes alkalmazásával. A 4D az idő megjelenését mutatja a modellben. Az ütemtervet a BIM-modellből származtatott mennyiségekből kalkulálják, de a megfelelő szoftveres környezetben lehetőség van az építkezés folyamatáról animációt készíteni, a kivitelezés térbeli alakulásának vizsgálatához. 

A BIM lehetőséget ad folyamatos költségbecslés vizsgálathoz, költségvetések készítéséhez. A költségek megjelenése az ötödik dimenzió a modellben. A szoftverek folyamatos fejlődésével lehetőséget kapunk modellezés közbeni energetikai analízisek, fenntarthatósági számítások és életciklus-elemzések készítésére és optimalizálásra. 

A 7D BIM-modell az üzemeltetést, létesítménygazdálkodást foglalja magába. GEOMETRIA ÉS INFORMÁCIÓ A szakmában szokás mondani, hogy minden projekt más és egyedi. Nos ez a BIM-re is igaz. Egy, mindenre alkalmas BIM-modell elkészítése szinte kivitelezhetetlen. Ezért nagyon fontos előre definiálni a végső felhasználási módot. A különböző felhasználási módokhoz különböző részletezettségű és információ-tartalmú modellt kell létrehozni.